Sunday, August 07, 2005

Jennifer Aniston interview in Vanity Fair – favourite quotes

(I’ve just read the article, thanks to those who live in the US and were kind enough to scan it. This is a rather personal collection of some thoughts Jennifer shared with the readers.)
- We exited this relationship as beutifully as we entered it.
- I have to think there’s some reason I have called this into my life. I have to believe that – otherwise it’s just cruel.
- (About being alone.) You’re forced to re-discover yourself and take it to another level. These are the moments when you learn the most. I’ve had to re-introduce myself to myself in a way that’s different.
- I’m really proud of how I’ve conducted myself.
- We take responsibility for our own input. Even if it’s 98 percent the other person’s fault, it’s 2 percent yours, and that’s what we’re going to focus on. You can only clean your side of the street.
- Shit happens. You joke and say: ‘What doesn’t kill you, makes you stronger.’
- It’s not my life. He makes his choices. ... What happened to him after the separation – it’s his life now.
- I am not defined by this relationship.
- What’s fantastic about marriage is getting through those ebbs and flows with the same person, and looking across the room and saying ‘I’m still here. And I still love you.’ You re-meet, reconnect. You have marriages within marriages within marriages. That’s what I love about marriage. That’s what I want in a marriage.
- I still feel so lucky to have experienced it. I wouldn’t know what I know now if I hadn’t been married to Brad. I love Brad, I really love him. I will love him for the rest of my life. He’s a fantastic man. I don’t regret any of it and I’m not going to beat myself up about it.
- You’re two people continually evolving, and there will be times when those changes clash. When you stop grwoing together, that’s when the problems happen.
- I choose to take away with me as much integrity and dignity and respect for what that relationship was as I can.
- I wouldn’t give over so much of myself, which I did at times. I love taking care of people and I definitely put his needs before minde sometimes. Somewhere along the way you sort of lose yourself. You just don’t know when it happens. There’s noone to blame but yourself. ... I feel like my sense of self is being strengthenes because of it.
- Fighting scared me. I wouldn’t speak up for myself. That’s something I’ve learned; I will always speak my mind.
- I feel pretty good about the choices I’ve made. Nobody else has to understand.
- I wouldn’t change my childhood, I wouldn’t change my heartaches, I wouldn’t change my successes. I wouldn’t change any of it, because I really love who I am and am continuing to become.
- Besides, it’s all in the past. This doesn’t kill you. You move on.
- You can survive anything. Human endurance is unbelievable.
- I’m excited about what the future holds. I’m not a fortune-teller. I have no idea how it will play out. I kind of love that not knowing.
- I think there are many people, many soulmates. There’s an amazing man that’s wanderng the streets right now who’s the father of my children.

Interjú a Vanity Fair magazinban - kedves idézetek
(Épp most olvastam a cikket, köszönhetően azon kedves embereknek, akik az USA-ban élve hozzáférnek a laphoz és meg is osztották velünk. Az alábbiakban néhány személyes válogatás azokból a gondolatokból, amelyeket Jennifer megosztott az olvasókkal.)
- Olyan szépen léptünk ki ebből a kapcsolatból, ahogyan elkezdtük.
- Azt kell gondolnom, volt oka annak, hogy ez történt velem. Hinnem kell ebben – különben ez az egész egyszerűen csak kegyetlen.
- (Az egyedüllétről.) Kénytelen vagy újra felfedezni saját magad és egy újabb szintre vinni azt. Ezek azok a pillanatok, amelyekből a legtöbbet tanulod. Újra be kellett mutatnom magam magam számára egy, a korábbitól különböző módon.
- Büszke vagyok arra, ahogy kezelem a dolgokat.
- Felelősséget vállalunk a mi oldalunkért. Még ha 98 %-ban a másik fél hibája is, ami történik, 2 % rajtad múlott és erre fókuszálunk. A saját dolgaiddal kell foglalkoznod.
- Szar dolgok is történnek. Mosolyogsz és azt mondod: “Ami nem pusztít el, erősebbé tesz.”
- Az nem az én életem. Brad hozza a saját döntéseit. ... Ami a különválás óta a történt – ez más az ő élete.
- Engem nem ez a kapcsolat határoz meg.
- Az a fantasztikus a házasságban, amikor ezeken a fent-lenteken úgy jutsz át, hogy átnézel a szoba másik felére és azt mondod: “Még mindig itt vagyok. És még mindig szeretlek.” Házasságok a házasságon belül és azokon belül. Ezt szeretem a házasságban. Ez az, amit akarok a házasságban.
- Még most is szerencsésnek érzem magam, amiért részese lehettem. Nem tudnám, amit ma tudok, ha nem lettem volna Brad felesége. Szeretem Brad-et, valóban szeretem. Életem végéig szeretni fogom. Fantasztikus ember. Nem bánok semmit és nem fogom hibáztatni magam emiatt.
- Két emberről van szó, akik folyamatosan fejlődnek és megtörténik, hogy ezek a változások összeütközésbe kerülnek. Amikor már nem együtt fejlődtök, akkor jönnek a problémák.
- Úgy döntöttem, igyekszem annyi integritást és büszkeséget és tiszteletet magammal vinni a kapcsolatról, amennyit csak tudok.
- Nem adnék át annyit magamból, mint időnként tettem. Szeretek másokról gondoskodni és valóban előrébb vettem az igényeit a sajátoméknál. Valahol útközben egyszercsak elveszted saját magad. Nem is tudod, mikor történik ez meg. Nem hibáztathatsz mást, csak saját magad. ... Úgy érzem, ez megerősítette az énérzetemet.
- A veszekedés megijesztett. Inkább nem beszéltem ki magam. Ez az egyik, amit megtanultam: mindig ki kell mondanom, ami bennem van.
- Elég jók az érzéseim a korábbi döntéseimmel kapcsolatban. Nem kell, hogy más megértse őket. - Nem változtatnék a gyerekkoromon, a csalódásaimon, a sikereimen. Semmin nem változtatnék, mert szeretem, aki vagyok és akivé folyamatosan válok.
- Ezenkívül ez már mind a múlt. A múlt már nem bánthat. Tovább kell lépned.
- Bármit túlélhetsz. Az emberi kitartás hihetetlen.
- Izgatottan várom, hogy a jövő mit tartogat. Nem vagyok jós, nem tudom, mi fog történni. De valahogy szeretem ezt, hogy nem tudom.
- Azt hiszem, több párunk, több lelkitársunk van az életben. Valahol van egy fantasztikus férfi, épp az utcán sétál, aki a gyerekeim apja lesz.